2021.06.15.

Déli ASzC Ujhelyi Imre Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium

Igazgató: Szabó Zoltán
Cím: 7940 Szentlőrinc, Erzsébet u. 1.
Tel: 73/570-107
Fax: 73/371-035
E-mail: ujhelyi.szentlorinc@deliaszc.hu
Weblap címe: http://www.vmujhelyi.hu

A szentlőrinci mezőgazdasági iskolát a Magyar Királyi Földművelésügyi Miniszter 1927-ben alapította, miután ebben a térségben Szentlőrincet találta legalkalmasabbnak egy téli gazdasági iskola felállítására. Az építkezés gyorsan haladt; az 1929. évi kezdés után egy év alatt elkészült az épület és az 1930/31-es tanév el is indulhatott a szentlőrinci Magyar Királyi Horthy Miklós Téli Gazdasági Iskolában Banke Antal igazgató vezetésével.

Az iskola – a kor követelményeinek megfelelően – a  kisárutermelő parasztság fiait oktatta mezőgazdasági tanulmányokra. A képzés természetesen igazodott a termeléshez, így a gazdaifjak részére két téli féléven át alapos elméleti és gyakorlati alapozást adott, majd a tanultakat két nyári féléven keresztül a családi gazdaságban – az iskola tanárainak útmutatása mellett – gyakorlattal egészítették ki. Az oktatás célja az volt, hogy a fiatal gazdák az iskola elvégzésével képesek legyenek kis-, vagy középbirtok vezetésére, illetve a saját családi gazdaság átvételére és irányítására.

Az iskola hamar elismerést szerzett; 1932-ben már részt vett kiállítási anyaggal az Országos Mezőgazdasági Kiállításon, tanárai előadások tartásával, szakmai tanácsokkal segítették a gazdatársadalmat. 1934/35-re már az ország legnépesebb, legnagyobb téli gazdasági iskolájává nőtte ki magát az intézmény.

A Téli Gazdasági Iskola a II. világháborúval megszűnt, de 1945-ben Magyar Állami Mezőgazdasági Szakközépiskolaként indította újra az oktatást. Az oktatás többszöri átszervezése révén élelmiszeripari tagozat is indult, áruforgalmi szakot is létesítettek, beindult a gazdasszonyképzés (elsők között az országban), megindult világbanki támogatással a középfokú közgazdasági képzés, végül a felsőfokú szakképzés is.

Az ország egyik meghatározó agrár-szakoktatási intézménye 1963-ban vette fel Ujhelyi Imre – a magyar mezőgazdaság Európa-szerte ismert nagy egyénisége – nevét.

A mai modern szakképző intézmény munkája, feladata 3 fő tevékenységi körbe sorolható: nappali tagozatos képzés, felnőttképzés, szakmai bemutatók, kiállítások szervezése.

Nappali tagozatos képzésben mintegy 200 tanuló vesz részt, szerezhet általános és szakmai műveltséget, juthat el a szakképzettségig, az érettségiig, illetve a technikusi szintig.

Az iskola kiváló oktatói, tanárai a képzés minden szintjén arra törekednek, hogy a mai kor követelményeinek megfelelően a végzett tanulók a termeléstől az értékesítésig „átlássák”, ismerjék a folyamatokat, eljussanak az üzletkötésig, és tisztában legyenek a pályázás, pályázatírás alapvető követelményeivel is.

 A felnőttképzés az iskola egyik erőssége; így pl. 2010-ben 439 fő szerzett különböző szakképesítéseket az intézményben. A képzés célja kettős: egyrészt a gazdák, vagy gazdálkodni szándékozók alap-szakmai képzettségének megszerzése, amely sokszor azért is fontos, hogy a gazdálkodó pályázhasson; másrészt az új ismeretek átadása, az állandó továbbképzés igénye és szükségessége tükrében, valamint a munkanélküliek átképzése, továbbképzése.

Az iskolából „nőtt ki” a ma már országos jelentőségű és ismertségű „Szentlőrinci Gazdanapok”, amely a Dél-Dunántúl legnagyobb agrár-vására. Az 1994-ben indított kiállítás és vásár már a harmadik évben a 18 hektáros vásártérre került át. 2019-ben már 400 kiállítóval és mintegy 30000 látogatóval büszkélkedhetett.

A színvonalas oktatás, különösen pedig a gyakorlati oktatás elsődleges feltétele a tangazdaság, amely szántóföldi tanterületre, tankertészetre, valamint a tarcsapusztai állattenyésztési „üzemegységre” osztható.

Az iskolai, tangazdasági gyakorlati képzés célja a tanulókkal az alapok elsajátíttatása – ami nélkül ma már nem várható el, hogy termelő üzemi gyakorlatra fogadják a diákokat profitorientált cégnél. A „készség-szintű” ismereteket aztán ott sajátíthatják el a tanulók.

A növénytermesztési gyakorlati feladatokkal a 100 hektáros szántóföldön ismerkedhetnek meg a tanulók, ahol versenyképes technológiákat oktatnak. Ehhez a jól felszerelt, szükséges erő- és munkagéppark (főleg New Holland gépek, de más márkák is) rendelkezésre áll. A növénytermesztési ágazat (kukorica, őszi búza, őszi árpa, szója, napraforgó, lucerna, silókukorica, repce stb.) megtermeli az állattenyésztés tömeg- és abraktakarmány szükségletét, a fölösleget pedig értékesítik.

A tankertészet területén megépült terményszárító és 100 vagonos terménytároló lehetővé teszi a jó kondíciók közötti eladás kivárását, a takarmánykeverő pedig azon túl, hogy az iskola saját abraktakarmányból saját receptura szerint előállított tápokat tud felhasználni, lehetővé teszi, hogy a gyakorlaton levő tanulók elsajátítsák a tápgyártás (előállítás, keverés) „tudományát” is.

A 7 hektáros (ebből 2 ha gyümölcsös) tankertészetben üvegházi palántaneveléssel, hajtatással, fóliás hajtatással, szabadföldi zöldségtermesztéssel foglalkozhatnak a diákok. A teljes terület öntözhető, amihez 2 kút szolgáltatja és egy 150 m3-es víztározó temperálja a vizet. A gyümölcsös (alma, őszibarack, szilva, kajszi, cseresznye, meggy fajták) csepegtető öntözésre, a zöldséges pedig mikro-szórófejes öntözésre van berendezve. A kertészeti egységhez oktatóépület, üvegház, fóliasátor tartozik és természetesen kertészeti művelő gépek. A tankertészet területén található egy korszerű hidrometeorológiai állomás, így minden meteorológiai adat napi szinten rendelkezésre áll a növényvédelemhez, tápanyag-gazdálkodáshoz stb. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a tangazdaságban tápanyag-gazdálkodási és gyomirtási kísérleteket, valamint fajtakísérleteket folytat a Pioneer és a Dekalb (napraforgó, kukorica, szója), illetve a martonvásári Genezis (őszi búza, kukorica). Nagy elismerés az iskolának, hogy a „Pioneer portfolio farm” kísérleti rendszer egyik bázisa itt található.

A tarcsapusztai tangazdaság az állattenyésztés „terepe”, ahol tejelő szarvasmarhával (12 tehén + szaporulat), sertéssel (18 koca + szaporulat), valamint tojótyúkkal (kb. 150 db) foglalkoznak. A három-állásos, számítógép-vezérelt fejőház mindenben megfelel az EU előírásoknak. A tangazdasági termelés hozzájárul Szentlőrinc város tejjel, tojással, malaccal és hízósertéssel való ellátásához is. Itt van beállítva a Purina takarmányok kisérletei..

Több termelőüzemmel van kapcsolata az iskolának. Legszorosabb az együttműködés a bicsérdi Aranymező Rt-vel (szarvasmarha, sertés, növénytermesztés), az Agrolőrinc Kft-vel (növénytermesztés, juhászat), a szigetvári Szesziko Kft-vel (üvegházi kertészet), a sumonyi EURO-EST halászati szövetkezettel (halászat, halgazdálkodás) és a helesfai Lisica Borházzal (szőlészet, borászat).

Az iskola nemzetközi kapcsolatai szerteágazóak és a cseregyakorlatok a diákok világlátásának szélesítését, a szakmai ismereteik gyarapításán túl nyelvtudásuk elmélyítését is szolgálják. Együttműködési megállapodásuk van az ausztriai Hatzendorf-i iskolával (mezőgazdasági és ipari részleg), a horvátországi Zadar-i, valamint Krizevci Mezőgazdasági és Közgazdasági Iskolával, a franciaországi Tours-Fondet-i és a dániai Slagedse-i mezőgazdasági iskolákkal. A szorosan vett iskolai tevékenységen túl nagy hangsúlyt helyeznek a tehetséggondozásra; ezt igazolják vissza a kiváló versenyeredmények – országos szakmai és biológia versenyeken rendszeresen az első öt helyezett között szerepelnek tanulóik.

Az iskola a korszerűsítéshez, előrelépéshez minden pályázati lehetőséget megragad, mert csak pályázati úton nyert pénzből és a szakképzési hozzájárulásból nyílik módja fejlesztésre.

Skip to content